Amúgy tényleg kíváncsi vagyok, hogy milyen az, ha egy nő érint meg. Nem mondhatnám, hogy kifejezetten vágyom rá (vagy, bármit is fogok tenni ennek érdekében), de biztos vagyok benne, hogy más lenne, mint egy férfival. 

Egyszer fel akart csípni egy lány. Nagyon szép volt, és fiatal, hosszú, dús, barna hajjal. Sokkal csinosabb volt, mint én valaha is. Elég sokáig tartott, amíg leesett, hogy mit is akar, és akkor olyan zavarba jöttem, mint még soha. Egyszerűen nem tudtam, hogy milyen szerepben is vagyok most.

Összefuttotam Emillel az Ikeában. Beugrott valami csetreszért a feleségének, én meg csak meg akartam nézni valamit, ami talán jó lenne a nappaliba. Nem találkoztunk legalább 4 éve, és úgy megörült nekem, mintha legalább is pénzzel tartoznék neki, és most lehetősége lenne behajtani. Megölelt, és abban a pillanatban elkezdett udvarolni. Hű, de kurva dögösen nézel ki, mondta, de közben az volt az igazság, hogy ő meg eléggé megöregedett. Beültünk egy kávéra, és végre valakinek, akivel közös titkaink vannak elsírhattam az összes nyűgömet.

Egyébként volt egy gyenge próbálkozásom arra, hogy lehúzzam a bakancslistámról a nővel szeretkezés tételét. Mondhatni, emberkísérlet volt: kíváncsi voltam, mennyiben más egy nővel úgy beszélgetni, hogy egyértelműen párkeresés vagyis inkább a szex felé irányul a dolog.

Nem vagyok a szeretője. Nem kefélünk eldugott parkolókban a hátsó ülésen, nincsenek hetekig szervezett titkos találkozók, nem lógok el munkából, edzésből, hogy vele legyek, és nem bérelünk Airbnb lakást csak egy órára. Nem, nem vagyok a szeretője.