Egyébként volt egy gyenge próbálkozásom arra, hogy lehúzzam a bakancslistámról a nővel szeretkezés tételét. Mondhatni, emberkísérlet volt: kíváncsi voltam, mennyiben más egy nővel úgy beszélgetni, hogy egyértelműen párkeresés vagyis inkább a szex felé irányul a dolog.
Az elmélet az volt, hogy a férfiak sem a férfi szerveik miatt tetszenek meg, hanem a humoruk, az eszük miatt, és ha ez így van, akkor mindegy, mi van a lábuk közt. Szerettem volna tudni, hogyan érint meg egy nő. Mentálisan, és fizikailag is.
Igazából nem volt egy sikersztori a dolog. Egyrészt, alig osztottam meg magamról bármit, egyáltalán nem tudtam megmondani, mit keresek, és nagyon változatos nők léptek kapcsolatba velem. Egyikkel sem találkoztam, mert rá kellett jönnöm, hogy attól mert az ember lánya puncit nyal, még pontosan ugyanolyan sekélyes, unalmas, vagy legjobb esetben is csak átlagos lesz (legalább is az alapján a pár e-mail alapján, amit váltottam velük), mint a hetero társaik.
Egyetlen lány volt, aki némileg megütötte a szintet, de ő meg csak huszonegykét éves volt, így sajnos egyáltalán nem számított potenciális jelöltnek. A korombeli nők egyáltalán nem jöttek be: se külsőre, se máshogy.
Lehet, hogy leszbikusként (ami nem vagyok) tulajdonképpen kapuzárási pánikban lévő pasi vagyok?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.