Egyébként volt egy gyenge próbálkozásom arra, hogy lehúzzam a bakancslistámról a nővel szeretkezés tételét. Mondhatni, emberkísérlet volt: kíváncsi voltam, mennyiben más egy nővel úgy beszélgetni, hogy egyértelműen párkeresés vagyis inkább a szex felé irányul a dolog.

Nem vagyok a szeretője. Nem kefélünk eldugott parkolókban a hátsó ülésen, nincsenek hetekig szervezett titkos találkozók, nem lógok el munkából, edzésből, hogy vele legyek, és nem bérelünk Airbnb lakást csak egy órára. Nem, nem vagyok a szeretője.

Az egész úgy kezdődött, hogy nem találtam a kávézót. Ez pár hónappal az ideköltözésünk után történt, új volt még a város, az ország, a nyelv - és igazából eléggé mardosott a honvágy is, ami akkoriban leginkább abban manifesztálódott, hogy kurvára nem tudtam sehol egy jó kávét inni. Persze, valószínűleg ettől összetettebb volt a probléma, de akkor úgy éreztem, hogy egy jó kávétól kicsit jobban otthon érezném magam.

Ha vannak vállalhatatlan dolgok az életben, akkor a kollégád rólad szóló szexuális fantáziáját olvasni munkaidőben talán az egyik toplistás lenne. Tudom, neked is megvolt már, tök felesleges lenne tagadni.

És az megvan, hogy miközben olvasod a kitalált történetet magadról, a méhedtől a petevezetéken át a csiklódig egyszerre rándul görcsbe minden, és azon kezdesz gondolkodni, hogy a WC vagy egy eldugott tárgyaló lenne a megfelelő hely-e arra, hogy könnyíts magadon?