Aztán végül megkértem rá, hogy ne beszéljünk többet.
Azt mondtam, légyszíves ne keress többet. Így, konkrétan.
Az előzményekhez hozzátartozik a sehová nem vezető vergődésünk: lehetünk-e úgy kapcsolatban, hogy ezzel senkinek sem ártunk. A válasz számomra már a 0. pillanatban teljesen egyértelmű volt: nem lehetünk. De ha valami addiktív, akkor szerintem mi egymásnak eléggé azok voltunk. Ahogy nincs napi "csak 1-2 szál" cigi sem, úgy nincs olyan, hogy ő meg én tudjuk tartani az egészséges távolságot. A dolgok mindig elfajulnak.
Neki ez kényelmetlen volt, amit teljesen megértek.
Úgyhogy azt mondtam, légyszíves ne keress többet, nem akarom azt látni, hogy bármilyen kényelmetlen vagy rossz érzés kapcsolódik hozzám.
Amikor ezt mondtam, rettenetesen keménynek éreztem magam, igen, jól van, így kell ezt csinálni. Majd félóránként (de lehet, hogy tízpercenként) ellenőriztem, hogy nem írt-e mégis, mert megijedtem, hogy esetleg komolyan vette. És végül is tényleg nem írt, pár napig.
Majd utána újabb pár hét intenzív üzentgetés következett.
A dolgok természetesen elfajultak, ami számára -ahogy sejtettem- kényelmetlen volt. És akkor ő kért meg rá, hogy inkább ne keressem többet. Azt írta, légyszi ne írj többet. Nem volt mit félreérteni, de válaszoltam rá: OK, persze, megértem. Majd ismét percenként lestem a telefonomat, hogy írt-e mégis, és tudtam, hogy fog, és kb. fél óra múlva meg is érkezett a több oldalas dolgozat arról, hogy ezt már régóta tervezi, mert nehéz, mert nem összeegyeztethető az életével, és ez egy komoly elhatározás, amit nagyon sajnál, de így lesz a legjobb.
Ezt a komoly elhatározást újabb, hetekig tartó intenzív üzenetváltás követte: a 'hogyan elégítenélek ki orálisan a földszinti tárgyalóban'-tól a 'mit főzök ma'-n keresztül a 'posztimpresszionista festők politikai meggyőződésé'-ig minden téma előkerült. Nyilván elkerülhetetlen volt, hogy az előbbi témák kezdjék uralni a társalgást, és a dolgok teljesen természetes következményeként a fantáziálásokat hamarosan tervek, majd azokat tettek követték.
(Folyt. köv.)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.